Felszámolás kezdeményezése | Értelmetlen szabályok | Kereket oldó adósok


FELSZÁMOLÁS KEZDEMÉNYEZÉSE: KEREKET OLDÓ ADÓSOK



A pénzintézeti törvény 89. § (4) bekezdése alapján két esetben kerülhet sor egy felszámolás kezdeményezésére pénzintézet ellen: fizetésképtelenség vagy a pénzintézeti tevékenységi engedély visszavonása miatt. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok mindig is sok tevékenység esetében írtak elő engedélyt, azonban a legtöbb esetben az engedély visszavonása nem jár együtt automatikusan a felszámolás megindulásával. A speciális felszámolás kezdeményezésével kapcsolatos szabályozás hátterében leginkább a pénzintézetekre vonatkozó profiltisztasági követelmények állhatnak: a jogszabályok mindig is előírták, hogy a pénzintézetek milyen tevékenységet végezhetnek és ezen jogszabályban meghatározott csekély számú tevékenység mellett tiltott volt számukra további tevékenységet végezni. Így a vállalkozások általában valamely tevékenységre vonatkozó engedélyük elvesztésével nem lehetetlenültek el, mivel a jogszabályok szerint számtalan további tevékenység végzésére volt lehetőségük. Egy pénzintézet tevékenysége azonban engedélyének elvesztésével ellehetetlenül, mivel gyakorlatilag nem marad olyan tevékenység, amelyet jogszerűen végezhetne.

A pénzintézeti törvény 1993-as módosítása hatályon kívül helyezte a felszámolás kezdeményezésével kapcsolatos korábbi 89. § (2) bekezdést, és e rendelkezés helyébe lépett azon szabály, amellyel a jogalkotó konkretizálta azt a személyi kört, amely jogosult lett a pénzintézet felszámolását kezdeményezni: ez csak maga a pénzintézet (ebben az esetben a Bankfelügyelet egyetértése szükséges) vagy a Bankfelügyelet lehet. Ez utóbbi esetben viszont a (4) bekezdés értelmében nem kell a Csődtörvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott, az alapítói jogokat gyakorló legfőbb szerv előzetes engedélyét beszerezni. A fentiek egyrészt megkönnyítik a pénzintézetek vezetése számára a felszámolás kezdeményezését, másrészt lényeges leszűkítik a felszámolási eljárást kezdeményezni jogosultak körét az általános szabályokhoz képest, mivel a Csődtörvény szerint az eljárást megindítani jogosult az ekkor hatályos szabályok szerint az adós, a hitelező, a végelszámoló, valamint a cégbíróság.